Kaba vára. Hol volt, hol nem volt?

 

 

(Kaba központjában)

 

Kaba központjában találjuk a vár utcát, amely az egykoron itt állt várnak állít emléket. Itt most ne gondoljunk égig érő falakra, amelyeket méretes tekintélyt parancsoló tornyok fogtak közre. Akkoriban a vízjárta mocsaras területek, egy kisebb kiemelkedésére épített sánccal is elegendőek voltak a védelemre. Ilyen lehetett Kaba vára is. A Vár utcán mindez megtalálható mind a mai napig is. Ezen a kiemelkedésen ma egy játszótér található, szomszédságában Magyar olimpikonok emlékparkjával. Helyi szájhagyomány szerint ide alagút vezetett a templomból. Második feltételezés szerint a jelenlegi Református templom helyén állhatott egy erődített templom, amelynek kerítő falait már régen elhordták. Vajon melyik a helytálló feltételezés? Az első, netán a második? Vagy esetleg mindkettő?

 

(Kaba az első katonai felmérésen)

Tolnai Gergely írja: Újabb adatok a magyarországi erődített templomok
adattárához (Castrum Bene 2005.)

Kaba (Hajdú–Bihar m.): A település református temploma középkori előzmény helyén épült 1736-44 között. „Erre utal a torony vaskos aránya, keletelt elhelyezkedése, s a templomot egykor körülvevő erődfal maradványa.”  Azonban jelenleg a templom körül én semmilyen erődfalat nem találtam. A helybeliek visszaemlékezése szerint valamikor a világháború előtt még láttak valamilyen fehér kőből volt falakat, azonban azokat a háborúban találat érte, a maradványaikat pedig később lebontották. Ezek alapján viszont nem lehet biztosan megítélni, vajon tényleg lőréses védő-, vagy pedig egyszerű kerítőfalról volt-e szó, ezért itt is további kutatások szükségesek.

 

(Itt már nem látszanak a kerítőfalak)

 

Kabai református Egyházközség honlapján:

Kabának már az Árpádházi királyok alatt is volt temploma. Zoltai György térképe szerint 1220-ban Szabolcs vármegyében Kaba egyházas hely, ez azt jelenti, hogy templomnak is kellett lennie. 1569-ben a Vár utcában falakkal és árokkal körülvett templom volt, mely a török időben kisebb ostromot is kibírt. 1660-ban Szejdi pasa serege a települést felperzselte, erre a sorsra jutott a templom is, mely már akkor református templom volt. A visszatérő lakosok ezt a templomot valószínűleg rendbe hozták, hogy a vallási hitüket gyakorolni tudják.

 

(Egy térkép Kabáról 1801-ből)

Ónodi Magdolna: Kaba Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXXI. 2009.

Kábáról a régi feljegyzések elmondják, itt már 1540-ben ismerték a reformációt. Német feliratú harangja 1572-ben készült. Úrasztali eszközei vannak 1620 és 1693-ból. Régi tornya 1660-ra készült el. A templom kőfallal volt körülvéve. Ez volt az úgynevezett vár. Ma már ennek a templomnak a romjai sincsenek meg. Nevét a Vár
utca és a Várzug elnevezés mentette meg az elfeledéstől. Eszerint azon a helyen állott, ahol most Kiss Gusztáv udvara és háza van. Pár esztendővel ezelőtt ott valami pincefélét fedeztek fel, azonban ez még kikutatva, feltárva nincs.
1660. április 26-án semmisült meg a vár a községgel együtt. Szejdi pasa török-tatár hordái pusztították el.
„... a település hamarosan felvette a református vallást, s 1569-ben a váradi dispután már részt vett Kaba református lelkipásztora.” „A kabaiak az új hitre korán áttértek, mert Atimus Ferenc pap Vajda Kabáról 1569-ben jelen volt a váradi zsinaton és 1621-ben Kabát a debreceni esperességhez tartozó egyházak között találjuk.”
A hajdusisakos toronytető messziről köszöntötte az ide érkezőt az 1930-as években. Mi már ilyennek ismertük. A 4 fiatomyos templom torony rég a múlté volt. A tágas téren a Hősök emlékműve tiszteletet ébresztett bennünk már akkor, mikor közeledtünk a templomhoz.
„Templom. Épült 1736-ban téglából. 1776-dikba a’ forgószél tetejét egészen le vetvén renováltatott. Ismét 1803-dik Esztendőben is renováltatott. Hossza a’ Templomnak 14 öl. Széle 61/2, magassága 5, bolthajtásra épült. Vagyon a’ két végibe kar. Most jó állapotban van: a népnek elégséges. Kőkerítése vagyon. Az egész Telekje 475 öl. A Torony épült 1744-dikbe. Kőrakásának magassága 11 öl. Fertájos óra és három harang van benne.

A vár helye ma: