Zsáka Aka vára
A Zovárd nemzetség ősi fészke, és a vörös barátok (keresztesek) vára.
Ki hinné, hogy az Alföldön, amelyen dombot-hegyet keresve sem találni megannyi megbúvó csoda rejtőzködik. Ezek sorában található a Zsákához tartozó Aka vára is. Történelme nem csak a János lovagok idejét idézi, hanem sokkal korábbról, egészen a bronzkori ember életéről tesz tanúbizonyságot. Tehát Aka mint Tell település a mellette található igen nagy kiterjedésű Remény-erdővel (ma már szántóföld), már az őskortól lakott volt
Csorba Csaba alföldi erődítmény adattára nem említi Aka várát, pedig igen is létező mai napig részben fellelhető erősségről beszélünk. Hozzáteszem, Csorba Csaba katalógusában nem említi az őskori várakat, jelen estben pedig egy ilyen erősségre épült középkori föld-sánc várról van szó. Másik ok amiért kimaradhatott, az hogy eredetileg Dankó Imre (etnográfus, történész, múzeológus) Aka falu vára, és a temlomáriusok munkájában tévesen Bakonszeget Zsákával összekötő híd mellé feltételezte a várat. (Nem kizárt, hogy valaha ott is állhatott valami)
Bunyitay Vincze római katolikus pap, (egyháztörténész, szerkesztője az Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából.) megjegyzi „Aka falu Zsákától északra a Berettyó bal partján állt, s helyét ma is Akavárnak nevezi a nép, ami talán arra mutat, hogy hajdan talán vára is volt.”
Jakó Zsigmond Pál (Széchenyi díjas történész) írja 1940-ben: „Aka a Zovárd nemzetség ősi birtoka, és már a XIII. század végén egyházas hely volt. 1283-ban említik előszőr. 1446 után nem hallunk többet róla”
Győrffy György Széchenyi díjas történész sem említi. Azt viszont igen, hogy papja a XIII. század végén a püspöknek adót fizetett, azt igazolja, hogy Aka a XIII. században, első említésekor (1283) már egyházas hely volt. Itt kell megjegyeznünk ugyan ő semmilyen kolostorról, rendházról nem tesz említést.
Ellenben Aka vára fentmaradt néphagyományainkban, valamint régi térképek is árulkodnak létezéséről. Lipszky féle térképen 1808-ból a Berettyó folyó bal partján jelzi Aka falut és a földvárat, illetve egy várromot.
Osváth Pál (helytörténeti író, csendbiztos) írja: „Szép emléket bír az őskor zivataros napjaiból, azon tanya és az új Berettyó közt eső omladéka mely Akavárnak neveztetik s melynek helyén egykori birtokosa gr. Rhédely Lajos az 1811. évben jófajta szőlőt ültetett. Hogy egyszer másszor e rom körül is nehéz napok lehettek mutatja az, hogy a mellette folyó Berettyóban több régi fegyverek találtatnak. Egy összerozsdásodott vaságyút fogtak itt ki halászok 1859-ben, mely gr. Rhédey Gábor bírtokába jutott.” Nos valóban. Szép emlékekkel bír még az őskorból is. Erről árulkodnak a helyszínen szántás után a földből kiforduló őskori-bronzkori cserépedény töredékek is. Osváth zsákai fejezetében szintén kitér Aka várára „ Van még a leírtakon kívül a község közepén, árvíz idején ma is minden felől nagy vízzel kerített négy magaslatból álló váromladék (Zsáka vára) melyben, mint szinte Aka várban hagyomány szerint törökök is tanyáztak. Itt jegyezném meg, semmilyen történelmi kútfő nem köt törököket Aka várához.
Veres barátok, templomosok, keresztesek vára és monostora: „A pusztakovácsi lakos, és birtokos Nadányi Imre által fenntartott hagyomány Bakonszeg helynév eredetéről azt mondja, hogy a Bakonszeggel szomszédos Aka várában előbb János lovagok, később veres barátok laktak, kiknek kecskéik a Berettyó által képezett azon zugban hol ma Bakonszeg fekszik…… nagyon szerettek legelni.”
Az egyház lovagrendje, a keresztes hadjáratokon jeleskedő templomosok leginkább a Dunántúlon a XII. században kaptak területeket jutalmul, néhány kivételt leszámítva. Hamarosan feltűntek az ország más területein is, várakat és kolostorokat építettek. Így jutottak el Aka várához is amelyet valószínű adományként kaptak, és így lehetett már a XIII. században egyházas hely. A Bihari folklór őrzi emlékeiket (Tóti, Mezőtelegd, Kisnyégerfalva, Székelyhíd, és Bihardiószeg) mondákban, mondatöredékekben, ahol leginkább rablólovagként tűnnek fel.
1310-ben a pápa feloszlatta a rendet.
A Zovárd (Zuard, Zoward, Zovard) nemzetségről: Anonimus névtelen jegyzőnk Gestájában dicsőíti a „Zuard et Cadusa” testvéreket, akik Görögországban, Macedóniában vitézkedtek IV. Istvánnal. Szerinte Zovárd, és Kadicsa „női ágon Álmos vezérnek unokatestvérei valának” Kézai Lél vezértől származtatja, ám ők a Nyitra vidékén telepedtek meg. A Zovárd nemzetség három fő ágát ismeri a történelem. Az első a Vécs-ág, majd ebből a Bessenyei családot. A második Bodon-ág, amelyből az Izsákay család ered. Harmadikként a Fugyi-ágat ismerjük. A három családi ág pereskedik egymással 1322.ben örökölt területek végett, amelyben Aka is szerepel.
Vajon hová eshetett az említett kolostor, rendház? Pesty Frigyes (történész, országgyűlési képviselő) helységnévtárából Zsákánál ez olvasható: „Aka vár. Dombos hely, a török világban valamely aga lakhelye, jelenleg helyén szőlőskert díszlik, a várnak, illetőleg a hely történeti nevezetességét látszik bizonyítani, az ott elszórva heverő tégla, és csont darabok sokasága található.
Feltételezésem szerint áldozata lett az alföld vízügyi átépítésének, és amikor 1850-ben levágták a Berettyó kis kanyarulatát akaratlanul is felszámolták a veres barátok rendházát, és kettévágták Aka várát. Pesty Frigyes még a szabályozás előtti állapotokat látta, így találhatott még téglamaradványokat azokon a helyeken, ahol most a Berettyó folydogál.
